A pályaelőnynek köszönhetően hazai környezetben került sor az első összecsapásra április 25-én. Az első negyed „adok-kapok” harca után a Tiszaújváros magabiztos játékkal, meggyőző fölénnyel hozta a mérkőzést (88-62).

A Bajai Bácska számára április 29-én adódhatott volna lehetőség a visszavágásra. A Phoenix vendégként nehezebben is találta fogást ellenfelén: a harmadik negyed közepéig fej fej mellett haladt a két csapat, ám ekkor sikerült begyújtaniuk a rakétákat a Tisza-partiaknak. Ebben a negyedben tíz ponttal dobtak többet a hazaiaknál, és ez az előny elegendő volt ahhoz, hogy végül 69-78-as végeredménnyel zárják a mérkőzést. Az elődöntőbe jutás sorsa ezzel eldőlt.

A másik ágon a BKG Prima SE és a Sopron KC Sportiskola, az alapszakasz első és a nyolcadik helyezettje küzdött a négy közé jutásért. Az addig veretlen szigetszentmiklósi gárda magabiztosan, a Tiszaújvároshoz hasonlóan két mérkőzés alatt gyűjtötte be a szükséges két győzelmet, hogy aztán a Phoenixet fogadja otthonában.

A döntőbe jutásért vívott párharc első mérkőzésére a pályaelőnyt birtokló BKG csarnokában, Szigetszentmiklóson került sor. A papírforma a hazaiak számára jósolt sikert, ám a Tiszaújváros sem feltartott kézzel kezdte meg a küzdelmet. A Phoenix mindent megtett azért, hogy borítsa az előzetes várakozásokat, és egészen a harmadik negyed végéig úgy tűnt, megfoghatja a BKG-t. A hazaiak csak a záró játékrészben tudták egyértelműen magukhoz ragadni az irányítást, a Tiszaújváros pedig egyre fáradtabb, szétesőbb játékával már nem tudta megőrizni lendületét. A nagy küzdelem végeredménye 97-84 lett.

A hazai visszavágót május 18-án játszotta a két csapat. Hasonlóan az előzőhöz, ez a találkozó is kemény küzdelmet hozott – bár a BKG fölénye talán jobban érződött. A Tiszaújvárosnak végig az üldöző szerepét kellett betöltenie, és bár szinte folyamatosan elérhető távolságot tudott tartani a vendégek mögött, beérni nem tudta. A záró negyed nagy hajrája is csak arra volt elegendő sajnos, hogy szépítsen a végeredményen (78-89). A Phoenix tehát nem tudta megtörni a BKG veretlenségét, elszállt a feljutás esélye is, a harmadik hely megszerzése azonban még mindig fontos célként lebegett a szemek előtt.

Az elődöntők másik ágán a Salgótarján alulmaradt a Budafokkal szemben, így a bronzcsata a nógrádiak otthonában kezdődött május 25-én. A Phoenix Denzel Jackson és Pöstényi Zoltán nélkül érkezett a találkozóra, ráadásul a harmadik percben Piukovics Bálint komoly sérülést szerzett, így a mérkőzést három fontos játékos kiesésével kellett végigküzdenie a tiszaújvárosi fiúknak. Talán ez volt az oka, talán a koncentráció volt kevés – csak az a biztos, hogy a viszonylag kiegyenlített első félidő után a Salgótarján állva hagyta a vendégeket, és félelmetes, negyvenöt pontos vereséget mért a Tisza-parti gárdára (102-47).

Sokak számára már az első meccs után eldőlni látszott a bronzérem sorsa, hiszen nehezen lehetett elképzelni, hogy a Tiszaújváros egy ilyen megsemmisítő vereség – és sorozatban a harmadik kudarc – után képes lesz még felállni. A Phoenix fiai azonban bebizonyították, hogy őket egészen más fából faragták. Képesek voltak félretenni a fiaskók emlékeit, és jól szervezett, magabiztos játékot produkáltak a május 29-ei, hazai derbin. Nem volt könnyű mérkőzés természetesen, hiszen egészen az utolsó percig kiélezett küzdelem folyt, és csak a találkozó lefújásakor nyugodhatott meg a hazai közönség (77-74).

A párharc döntőjére a Salgótarján otthonában került sor május 31-én. Valljuk meg őszintén: bármennyire is megsüvegelendőnek tartottuk többen a Phoenix hazai feltámadását, egy hárompontos győzelem után nem tarthattuk egyértelmű esélyesnek a csapatot idegen pályán – ahol ráadásul alig egy héttel korábban kiütéses vereséget kellett elszenvednie. Nos, a fejlemények utólagos ismeretében mit lehet mondani? A phoenixes fiúk már megint nem úgy gondolkodtak, mint azok, akik jóslásokba mernek bocsátkozni.

A mérkőzés az előzőhöz hasonló képet mutatott fordulatosságában, összességében ugyanakkor elmondható, hogy a Phoenix a négy játékrészből hármat megnyert. A záró negyedben már egyszer sem engedte ki kezéből a vezetést annak ellenére, hogy a hazaiak az utolsó pillanatig rohamozták a tiszaújvárosi gyűrűt. Le a kalappal a fiúk előtt, akik válságos pillanatokban is képesek voltak a koncentrált, összeszedett játékra! A bronzcsata utolsó mérkőzésének eredménye: 71-76.

A Tiszaújvárosi Termálfürdő Phoenix KK legénysége és edzője nagyon nehéz küzdelmeken van túl. Nem csupán a szép győzelmek okán lehet dicsérni őket, hanem azért is – talán kiváltképp ezért –, hogy súlyos, szinte reménytelennek tűnő helyzetek után is képesek voltak újraépítkezni és kiváló eredményeket elérni. A Bajnokságban elért harmadik helyezésük maximálisan megérdemelt, ezúton is gratulálunk nekik!